London

Innen a partról kiválóan rálátunk a HMS Belfast-ra, és a Tower Bridge-re, immár nappal. :) A Towernél végre sort kerítünk a régen várt Fish & Chips-emre is, hát mi jót írjak róla... Csalódás volt. Amit itthon ettem halféléket, mind sokkal finomabb volt. Na meg rögtön kettőt vettünk, ami hiba volt, hiába csaptuk agyon ketchupal, mustárral, és majonézzel őket, alig bírtuk megenni a halakat -nem azért, mert sok volt... -, azt hiszem, az egyikből meg is maradt valamennyi. Egyébként ez a híres Fish & Chips nem más, mint rántott hal, sült krumplival. Igazából megérdemel majd egy újabb esélyt, mert lehet, hogy csak az utcai büfét hibáztuk el, és nem itt kellett volna kipróbálnunk. Ja, és a legmókásabb az egészben az volt, amikor megvettem az adagomat, és sétáltam vele oda az első padhoz, egyszer csak platty, egy madár rápottyantott a kajámra. De úgy telibe, teljesen, amennyire csak lehet. Biztos úgy gondolta, megpróbálja ő is feljavíta egy kicsit. Hát hál' isten ez nem sikerült neki, ugyanis a egy műanyagdobozban adták az étket, aminek a tetejét ráhajtottam, hogy ne hűljön ki. Madarunknak csak ezt a tetőt sikerült lesz#rnia, már elnézést a kifejezésért, de ezt sokkal szebben nem lehet írni. :) Jót nevettünk Violával az egészen, most aztán szerencsém lesz. Engem mindig eltalálnak a madarak, ez már nem az első eset, és nem is a második eset. Azért arra kíváncsi lettem volna, milyen képet vágok, ha nincs ráhajtva a kajára a doboz teteje. Így viszont sikerült elfogyasztani az 5 Fontért ( 1700 Ft ) vásárolt halat a krumplijával - égből pottyant feltéttől függetlenül, nem nyerte el a tetszésem.