Azért valahogy túltettük magunkat a halas krumplin, és elsétáltunk a Tower of London és a Temze közötti sétányon a Tower bridge-ig. Ez a sétány kifezejetetten tetszett. Most is, és tegnap éjszaka is futás közben. Már csak ez a tömeg nem kéne ide, percenként megállítanak, hogy készítsek róluk egy fényképet, háttérben a híres híddal. A végére már mi is konformizálódunk a tömeghez, két emberkét is megkérek, hogy készítsen rólunk egy hasonló fényképet. Vagy nekem nagyok az elvárásaim, vagy az átlagemberek nem képesek megkomponálni értelmesen egy fényképet.
Na mindegy, igazából nem is számítottam rá. Egy városban amúgy sem lehet igazán úgy fényképezni, ahogy ideális lenne, hiszen annyi épület van, hogy legtöbbször képtelenség jó szögből fényképet készíteni. Átsétálunk a Tower Bridge-en, pénzünk már nincs rá, hogy felmenjünk a tornyaiba - mert erre lehetőség van, fent át is lehet sétálni egyikből a másikba - , de ha lenne, valószínű akkor is sajnálnánk rá, na meg az időt a sorbaállásra. Helyette inkább csodáljunk a kilátást a város felé. Épp most van az az időszak, amikor a nap lefelébe menet aranysárgával festi meg... a tájat, akartam volna írni, de esetünkben "csak" egy városról beszélhetünk. :) De azért épp ez sem rossz. A Tower of Londonnal átellenes oldalon található a City Hall nevű irodaépület,
ami nem is tudom, mire hasonlít inkább, egy Darth Vader sisara, vagy egy félresikerült tojásra. Mindenesetre egyedi, az biztos. Átérve a hídon, buszt keresünk, ami valahogy hazafelé visz majd minket. Sikerül megtalálni a megállót, és eddigi rekord várakozási időnket eltölteni a megállóban, majdnem 10 percet.
